Biológiai rendszertan szerint a poloskák (Heteroptera) a félfedelesszárnyúak (Hemiptera) rendjébe tartozó alrend. Félfedelesszárnyúként a nevük a görög hetero és ptera szavakból ered, ami különbözőszárnyút vagy felemásszárnyút jelent közvetlen fordításban (erre a különbségek taglalásakor még visszakanyarodok).
   Igen gazdag fajszámmal büszkélkedhetnek, világszerte bő 40.000 fajt írtak le, ebből hazánkban körülbelül 900 található meg 45 különböző családba sorolva.
   Külalakjuk rendkívül változatos mind méretben (fél millimétertől a bő tíz centiméterig), mind színben (ez főként a trópusi fajokat érinti) és testalakban, testükön található kinövésekben. Kültakarójuk lehet relatíve puha, de keményebbek is akadnak köztük. Testük leggyakrabban hasi irányban lapított, akadnak "extrém" lapos fajok is, ezek életmódjuk sajátosságaként alakultak így ki. Ebből némi ízelítő a hazai fajok tekintetében: Saját taxonlista
   Életterüket tekintve a szárazföldtől a vizekig benépesítenek szinte mindent. Táplálkozásuk szerint vannak növényi nedveket fogyasztók, (köztük olyanok, amik csak bizonyos növényt/növényeket favorizálnak, mások viszont nem válogatnak) és ragadozók/élősködők, illetve vegyes táplálkozásúak is.

Az általános információk után lássuk a lényegesebb részleteket, avagy a "miért nem bogarak" részt. 

- Fejlődésük kifejléssel történik (pete, 4-5 lárva/nimfa stádium, kifejlett példány), míg a bogaraknál teljes átalakulással (pete, lárva, báb, kifejlett példány) megy végbe a folyamat. A poloskák lárvaállapotukban is meglehetősen hasonlítanak a kifejlett egyedekhez kinézetben, a bogaraknál a lárvák teljesen különböznek (pl. pajorok, drótférgek).

- A poloskák szájszerve egy szúró-szívó szerv, a szipóka, a bogarak többsége rágó szájszervvel rendelkezik.

- A csápízek száma is különbség, poloskák esetén ez 4-5, bogarak esetén legtöbbször 11 íz (néhány esetben ez lehet valamivel több vagy kevesebb).

- Jelentős eltérés van még a szárnyak és szárnyfedők esetében is. Most következik a fentebb már említett felemásszárnyúság miértje. Ez általánosságban úgy fest a poloskáknál, hogy a szárny elülső fele egy erősebb, bőrszerűen kinéző képződmény (tulajdonképp a félfedő), a fentmaradó rész pedig egy hártyás, rendszerint áttetsző membrán. Persze akadnak kivételek is, egyes fajoknál elcsökevényesedett az egész szárny, de olyanok is vannak, ahol egy fajon és populáción belül is megtalálhatóak teljesszárnyú és csökevényes formák is. Nyugalmi állapotban a poloskák szárnyának hártyás részei átfedik egymást, bogaraknál pedig párhuzamos állásban zártak a kitines szárnyfedők. Ezzel ellentétben a bogaraknál a hártyás, repülésre használt szárny és a kitines szárnyfedő különálló egységek.
A képen pirossal jelölt rész a félfedő, a kékkel jelölt pedig a membrán.

A minimális száraz tudományosság és a szemléltető képek segedelmével bízom benne, hogy legközelebb könnyebb lesz eldönteni, hogy valóban bogár-e az a "büdösbogár". :)