Ebben a bejegyzésben három fajt szeretnék bemutatni. Nevezetesen a gyilkospoloskát (Rhynocoris iracundus), a gyűrűslábú gyilkospoloskát (Rhynocoris annulatus) és a fekete gyilkospoloskát (Rhynocoris niger). Ennyi gyilkos egy erős horror/thriller sztoriban sincs. No de vegyük át, mit lehet általánosságban, majd pedig egyenként tudni róluk.
A gyilkospoloskák a rablópoloskák (Reduviidae) családján belül a Rhynocoris nemzetségbe tartoznak. A világon ebbe a családba tartozik a legtöbb szárazföldi, ragadozó életmódot folytató poloska. A nemzetségnek pedig körülbelül 190 faját írta eddig le a tudomány. Hazánkban csak a felsorolt három faj képviselteti magát. Magyar elnevezésüket nem érdemtelenül kapták, ádáz ragadozónak számítanak az ízeltlábúak között. Lárvakoruktól képesek jelentős mennyiségű, köztük rengeteg mezőgazdasági vagy erdészeti szempontból kártevőnek minősített rovart zsákmányolni. Épp ezért fontos szerepet játszanak a biológiai egyensúly fenntartásában. Summázva: hasznosak!
Nem szabad azonban elfelejteni, hogy képesek magukat megvédeni is. Ha valaki úgy döntene, hogy kézbe akarja venni és rosszul fogja meg, igen kellemetlenül meg tudják szúrni erős szipókájukkal az érintettet. (Ez csupán figyelemfelhívás, nem szükséges őket megfogdosni, szépen meg lehet őket figyelni enélkül is! Lecsapni meg végképp nem, csak mert képes fájdalmat okozva védekezni. Köszönik szépen. :) )
Érdekesség, hogy a nemzetség egy fajánál (Rhynocoris tristis) különleges ivadékgondozást figyeltek meg. A hímek őrzik kikelésig a lerakott petecsomókat. Ez a poloskáknál igen figyelemreméltó viselkedés, mindössze hat faj esetében jegyeztek fel hasonlót!
Ennyi általános infó után lássuk a mi kis gyilkosainkat.
gyilkospoloska - Rhynocoris iracundus
A legnagyobb testű a három fajból, 12-17mm-t is elérheti a testük hossza. Kifejezetten dekoratív, élénk vörös alapon fekete színezetű állat. Elég változatosak is ebben a tekintetben, az előhát, a lábak és a hasoldal mintázatának elrendezése sok variációt mutat. Fontos azonban, hogy a hazai példányoknál a toron minden esetben található vörös szín. Lábaik nagyrészt vörösek, fekete foltokkal, vagy gyűrűkkel. A félfedők alól kilógó potrohszéleken élénk vörös és fekete szakaszok váltakoznak.
Kifejlett egyedeikkel májustól augusztusig találkozhatunk meleg, nyílt élőhelyeken. Napsütéses időben gyakran ücsörögnek, vagy mászkálnak az aktuálisan virágzó növényeken. Jól látnak (ragadozóak ugye, nem árt nekik) és gyors mozgásúak. Lárváik a talajszinten élnek, kövek alatt, avar közt tartják rettegésben a többi apró élőlényt. Áttelelésük is ebben az alakban történik, majd a következő év tavaszára fejlődik ki belőlük az új felnőtt nemzedék. A három faj közül a leggyakoribb, országszerte jó eséllyel lehet velük találkozni.
Kifejlett példány...
...és lárva.
gyűrűslábú gyilkospoloska - Rhynocoris annulatus
Az előző fajhoz képest kisebb termetű (12-15mm) faj. Színezetük fordított a gyilkospoloskához képest, javarészt fekete alapon vörös mintásak. Az előhát náluk viszont mindig fekete. A gyűrűslábú a "sima" gyilkoshoz képest a majdnem ugyan az, csak pepitában kategória. Kicsit kisebb, kicsit másabb a színe, kicsit savanyú, de... várjunk, az más. A két faj a legtöbb tekintetben hasonlatos, a legszembetűnőbb segítség az elkülönítésüknél a gyűrűslábú domináns fekete színezete.
Viszont kevésbé gyakori, nem annyira melegigényes állatok, mint elterjedtebb rokona. Főleg hazánk hegy- és dombvidékein található meg, erdők szélén, bozótosokban. Más tájegységeinken inkább elszórtan van jelen. Rajzási időszaka egybeesik a másik fajéval és szintén lárvaként telelnek át. Meleg ősz esetén előfordulhat, hogy teljesen kifelődnek a lárvák és kifejletten telelnek át.
fekete gyilkospoloska - Rhynocoris niger
A hazai fajok között a legkisebb, a maga 8-10mm testhosszával. Valamint a legritkább is, alig pár találata ismeretes Pécs környékéről, a Budai-hegyekből, Őrszentmiklós és Sukoró közeléből. Az egész állat fekete/feketésbarna, némi világos színt jószerével csak a potrohszelvények oldalán találhatunk. Viszonylag gyakoriak köztük a rövidszárnyú példányok. Meleg, száraz, napsütötte élőhelyeket kedvelnek.
Szerző: Károlyi Balázs, izeltlabuak.hu, licenc: CC BY 4.0
Remélem sikerült kicsit közelebb hozni és a felismerésüket elősegítenem ezeknek az érdekes kis lényeknek. :)
Kiegészítő információ! Időről-időre ellepik az internetet és a fércbúkot a "Csókospoloska!! Mindmeghalunk!!4!44!!" cikkek... Rokonok ugyan és hasonlítanak is a hazai fajok a riogatás "tárgyaira", de azok a fajok NEM élnek nálunk! Szerencsére Károlyi Balázs írt egy részletes és hasznos cikket a témában, a rémhírek eloszlatására. Ez az alábbi linken érhető el:
https://info.izeltlabuak.hu/irasok/csokospoloska